Igazán kíváncsi vagyok – mi indította el ezt az egészet benned? Mi volt az a szikra, ami a fesztivál megalapításához vezetett, és miért pont egy pókerfesztiválban láttad a víziód kiteljesedését?
Nekem ez valahol alapból jött – gyerekkorom óta szervezek eseményeket: házibulik, baráti összejövetelek, sőt, focitornák. Valahol közben a póker is beépült az életembe – talán hétéves lehettem, amikor először kártyáztam a szüleimmel. 2004-ben már Finnországban éltem, pont akkor, amikor az online poker boom berobbant. Elkezdtem rendszeresen játszani a neten és a Helsinki kaszinóban is. Teljesen beszippantott a játék világa.
Közben a szervezői vénám is fejlődött – elindítottam a Helsinki Social Clubot, ami Finnország első after work party koncepciója volt. Öt éven át, minden pénteken összejöttünk, lazultunk, beszélgettünk, koccintottunk szódával. A pókerrobbanás idején hirtelen minden cég – Betsson meg a többi – próbálta elérni a játékosokat, nálunk meg pont ott volt az a közeg. Ekkor kezdtünk pókerbrandek nyitóbulijait szervezni bárokban, és rájöttünk, hogy ez a világ tényleg összeér.
Egyidőben Stockholmban barátaim működtették az underground Sviten poker klubot – innen jött a Sweden vs. Finland párharc ötlete is. Egy kis baráti rivalizálásból alakult ki: a svédek azt hitték, ők a legjobbak, mi finnek persze magunkról gondoltuk ugyanezt. 2005-ben vittem ötven finn játékost Stockholmba egy igazi showdownra.
Komppal utaztunk, és hát… szó szerint szétbuliztuk magunkat. Mire a klubba értünk, szétizzadva, kissé hangosan és erősen felfrissülve jelentünk meg, míg a svédek teljesen tiszták, harcra készen ültek az asztalnál. És valahogy – teljesen hihetetlen módon – mi taroltunk: a döntő asztalon 10 játékosból 9 finn volt. Totális őrület! Így lett Finnországé az első "Poker-Finnkampen" győzelem.
Ezt követően már rendszeresen megrendeztük – de ezúttal már legálisan. Tallinban rendeztünk tornákat, évente négyszer, éveken keresztül. Közben rájöttünk, hogy a játékosoknak szükségük van segítségre a szerződések megkötésében a poker termekkel. Így lettem társalapítója a Poker Icons-nak – ez egy igazi profiknak szóló menedzsment-ügynökség volt, ahol olyanokat képviseltünk, mint Anette Obrestad, Chris Moorman, de még Devilfish és Jamie Gold is nálunk volt egy ideig. Volt 10 profi játékosunk a Full Tiltnél és többen a PokerStars-nál is.
Akkoriban még a Nokianál dolgoztam főállásban, de egyre inkább beszippantott a pókeripar – főleg amikor kiderült, hogy néhány partnerünk visszaél a pénzzel. Rendbe kellett tenni a dolgokat, pár embert kiraktunk, én kerültem vezetői pozícióba, próbáltam talpra állítani a céget – és pont amikor kezdett működni, jött a Black Friday, ami egyik napról a másikra lenullázta az online póker világát. Ezzel ért véget a Poker Icons története. De közben folyamatosan szerveztük a Nordic tornákat – Sweden vs. Finland jelleggel –, építve a közösséget. Itt kezdődött minden igazán.
Szóval ügynökség és rendezvények párhuzamosan?
Hat barátommal együtt alapítottuk a játékos menedzsment ügynökséget, de amikor pénzügyi szabálytalanságokra bukkantunk, teljesen új alapokra helyeztük a céget, én lettem a CEO. Aztán jött a Black Friday, az online póker világa összeomlott, ezzel véget ért ez a fejezet. Az élő eseményeket, például a Pokerfinnkampent azonban tovább szerveztük, miközben Nokia-nál dolgoztam, sőt, még egy filmstúdiót is vezettem. 2014-ben társalapítója lettem a Cash Game Festivalnak, amelyet 30-nál is több helyszínre vittünk el Európában. Nagyon népszerű volt, de nehéz volt rá üzletet alapozni.
A COVID alatt visszavonultam egy időre, de rájöttem, hiányzik a póker. Láttam, hogy a pénz sokkal inkább más játékokba áramlott: blackjack, rulett, slotok – ekkor jött az ötlet, hogy egy vegyes játékokra épülő, de továbbra is pókerre fókuszált fesztivált csináljunk.
Az elképzelést megosztottam a PokerListings csapatával, kialakult a partnerség, de a COVID újabb hulláma miatt az első tallinni eseményt törölnünk kellett. Aztán végül elindultunk Pozsonyban, majd jött Málta, Nottingham és a King’s Casino. Ma már egyedül viszem a The Festival Series-t, teljesen a mixed games-re fókuszálva – még ha titokban egy 500.000€-s Texas Hold’em tornát is futtatunk a háttérben. Büszke vagyok arra, amit elértünk, óriási terveink vannak. És ez még csak a kezdet.
Nehéz volt egyedül belevágni?
Mindig is vállalkozó szívű ember voltam – de sosem vagyok egyedül. Az egész sikeréhez a körülöttem lévő emberek kellenek. Te is része vagy ennek. Melvin és Pljuw teljes munkaidőben csapattagok. A többiek az eseményekre jönnek, de két fesztivál közt nincsenek jelen. Mégis, a méretünkhöz képest brutálisan hatékony és összetartó csapat vagyunk.
Ebben az évben, Rozvadovban? Még több program van, mint tavaly – miközben kettővel kevesebb ember dolgozik a stábból. Egy embert teljesen pótoltam, a másik 20%-át megosztjuk egymás között. De még mindig állunk, iszunk egy teát, élvezzük az egészet.
Mi hajt még mindig előre?
Egyszerű: imádom a pókert, imádom az embereket, és tényleg elhiszem, hogy változtatunk a világon – lassan, de biztosan. Európában senki nem tett annyit a mixed games elterjesztéséért, mint én. Ez tény.
Az európai szcénának a Cash Game Festival keretében mutattam be a svéd játékstílust. Most éppen a kínai pókert próbálom visszahozni: már majdnem teljesen eltűnt, de az Open-Face Chinese eventen 92 játékos vett részt. Ez elképesztő! Sőt, volt Schafkopf versenyünk is – egy német kártyajáték – 180 indulóval! Mindez egy fesztiválon belül.
Miben más a The Festival, mint a többi rendezvény?
Nekem a póker nem minden. Az élet több ennél. Persze, a játékosok 90%-a veszít az asztaloknál – ez a valóság. Legyél tudatos a szerencsejátékban, mindig olyan téten játssz, amit elbírsz veszíteni, de közben jól szórakozol. A mi fesztiválunk jóval több, mint pusztán póker: beszélgetések, sörözések, élmények.
A pókeresek többsége zárkózott, megszokta, hogy magában ül a monitor előtt. Mi segítünk nekik kinyílni – ezért van Lounge, Fun Zone, focimeccs, medence – igazi vendéglátás. Ráadásul hihetetlenül sok online kvalifikációs csomagot osztunk ki: ezen az állomáson 130-140, Máltán akár 190. Ezek már PokerStars-méretű számok. Hihetetlen, de mégis valóság. Mintha álmodnék.
Ez a szenvedély hajt, és ezt mindenki látja. Nyolc cégem is benne van a projektben – igazából ebből nem keresek nagy pénzt, talán egy kicsit itt-ott, de anyagilag nem ez visz előre. Nem érdekel, mert szeretem, amit csinálok. Mondta valaki, hogy ez volt élete legjobb fesztiválja – teljesen egyetértek. Mert sikerült mást és újat teremtenünk.
Most is a King’s Casino-ban vagyunk, Európa egyik legkeményebb pókertermében, és a Main Event második napján, a High Roller döntő asztala alatt is karaoke partit rendeztünk. Ez páratlan. Sokan mondják, hogy Rozvadovban nincs semmi – ez egyszerűen nem igaz. Negyven percen belül van öt golfpálya, Európa legnagyobb paintball arénája, kiváló éttermek.
Ez a hely nem a világvége – még egy McDonald’s is van a közelben, márpedig azok csak oda építenek, ahol forgalom is van. De az emberek lusták, mindent akarnak öt perc sétára. Ha viszont hajlandó vagy kicsit kimozdulni, igazi csoda, ami itt vár rád.
Merre tovább?
A következő évben négy teljes értékű fesztivállal számolunk, plusz hétvégi eseményekkel – mint Tallinban. Lehet, hogy lesz külön OFC-hétvége, vagy High Roller-állomás, talán síeléssel kombinálva. Online fesztiválokat is szervezünk – 2 millió euró feletti garantált összdíjazással. A játékosok így kvalifikálhatnak a live eseményeinkre. Hihetetlen, mégis, még mindig kevesen ismernek minket. Nem gond – akiknek való, úgyis ránk találnak. Ez tényleg csak a kezdet!
Tervezitek, hogy jövőre visszatértek a The Festival-lal az Egyesült Királyságba?
Jelenleg az Egyesült Királyság kemény terep pókeres esemény szempontból. Bonyolult az utazás, a font drága, a szerencsejáték szabályozás pedig nem segít. Európai játékosként gyakran nem tudsz kártyával fizetni – készpénzt kell vinni, fontban váltani, és ha nyersz, ott maradsz egy csomó használhatatlan fonttal. A Brexit sem könnyítette meg a helyzetet, csak bonyolultabbá tette. Lehetséges, hogy visszatérünk, de a piac helyzete miatt jelenleg nem prioritás.
Szerinted változott a személyiséged ezen az úton?
Semmit.
Semmit? Ugyanaz vagy, mint régen?
Őrült voltam tizenhat évesen is, és most is az vagyok. Viszont az elmúlt öt hónapban egyáltalán nem ittam alkoholt. A Costa Rica-i utam után döntöttem így, a gyerekeimmel való közös élmények hatására. Az egészségem és a mentális jólétem miatt léptem erre az útra. Voltak azért nehezebb időszakok, úgy éreztem, változtatni kell. Leszoktam a cigiről, felhagytam a snusszal (svéd dohányféle), alkoholt sem iszom már. Legalább egy évig szeretném így folytatni.
Mindenről egyszerre? Milyen volt az első hét?
Nem volt egyszerű. Szörnyen nehéz volt, és néha most is az. Ráadásul egy bulin mindenki kínál, hogy "Egy kis sajtot?" – én meg csak mosolygok, hogy "Talán… de inkább nem." Megcsinálom.
Tervezel valami teljesen újat is?
Igen, valószínűleg két teljesen más profilú céget is indítok majd – nyolc nem elég. A célom, hogy a két félteke között éljek. Nyáron Európában, télen Dél-Amerikában szeretnék lenni. Tavaly télen egy hónapot töltöttem Kolumbiában, egyet Costa Ricán – hideg ide, meleg oda. Imádtam.
Valószínűleg ezt idén is így csinálom majd – sőt, remélem, hogy ez lesz a jövőm. És talán, egyszer a fesztivált is elvisszük Amerikába. Brazília pókeres világa nagyon erősödik – ki tudja, mit hoz a jövő?
Köszönjük Franke az őszinteséged, és sok sikert kívánunk további utadhoz!