Ezt a cikket mesterséges inteligencia fordította.
Az eredeti cikkünket az angol nyelvű weboldalunkon találjátok.

Hogyan indítsuk újra a pókervilágot? Új hősökre van szükségünk

Article cover


„Nyolc hét alatt a sakknak több sikerült, mint a pókernek nyolc év alatt.”
 

Iannotti nem fogja vissza magát: „A póker tele van pszichológiai összecsapásokkal, teljes kockázatvállalással, mégis a YouTube-on alig haladja meg a 250 ezres nézettséget. Eközben a Netflix készített egy sorozatot, a The Queen's Gambit-et, egy introvertált lányról, aki csendben tologatja a sakkfigurákat, és ennek eredményeként az eladások 1000%-kal nőttek, 5 millió új online játékos, és a sakksulikat megduplázta a tanulók száma. És mi? Mi még mindig ugyanazokat a highlightokat készítjük ugyanannak a közönségnek.”

Iannotti állítja, hogy a pókernek hősökre, történetekre és érzelmekre van szüksége. Nem arról van szó, hogy valaki a 3-bet-et ilyen vagy olyan lappal hívja le háromezredszer a stream során. Ez kívül esik a 'pókerbuborék' érdeklődésén.”

 


Mi hiányzik az új boomhoz?
 

A póker nem a szabályokkal küzd, hanem az imázsával. Nincs arca, amivel a néző azonosulni tudna. Nem kínál drámát azok számára, akik sosem tartottak még kártyát a kezükben. Iannotti említi a sakkot, a Forma-1-et, a birkózást... mindezek az ágazatok millió új rajongót hódítottak meg nem a statisztikáknak, hanem a karaktereknek, dokumentumfilmeknek, sorozatoknak és történeteknek köszönhetően. Miben rejlik a különbség? A történetmesélési képességben. Nem arról, hogy mit csinálnak az emberek, hanem hogy miért. Nem a versenyről, hanem az érzelemről.

„Elfeledkeztünk az első pókerboom motivációjáról? Nem véletlen volt. Ez egy kívülálló története volt – egy ismeretlen könyvelő, Chris Moneymaker, aki a neve is beszédes, legyőzi a profikat és győz a WSOP-n. Dávid legyőzi Góliátot – ilyen erős történetek vonzzák be az embereket. És épp ezek hiányoznak ma.”

„Mindenki kritizálja Daniel Negreanot és Phil Hellmuthot – pedig épp ők azok, akik nem félnek újdonságokat kipróbálni, hogy népszerűsítsék a játékot. Senki sem vonzott be annyi embert a pókerhez, mint ők ketten.” Akik vállalják, hogy a kamerák előtt legyenek, erős pillanatokat, konfliktusokat, érzelmeket teremtsenek – még ha nem is mindig népszerűek – teszik őket az utolsó igazi nagyköveteivé a játéknak, megértve, hogy a pókernek élménynek kell lennie, nem csak technikai fegyelemnek.

És mi a véleménye a gyakori kérdésről: „Mikor jön a Rounders folytatása?” Iannotti véleménye egyértelmű: „Nem kell. Hagyjuk a nosztalgiát, alkossunk valami újat. Ha ez sikerül, a póker ismét kulturális jelenséggé válhat.” 


A póker nem csak a pénzről szól – de még mindig így tűnik
 

Iannotti nem csak a játékosokat kritizálja, hanem legfőképp magukat a pókerplatformokat: „Milliókat költenek a szoftverek újrahúzására – de egyetlen centet sem a tartalomra, ami újra menővé tenné a játékot. Átfestik az előcsarnokokat, ahelyett, hogy valami olyat forgatnának, ami az egész iparágat megváltoztathatná.”

Amíg a Forma-1 20 millió új rajongót szerzett a Drive to Survive dokumentumfilm révén, addig a póker még mindig próbálja eladni a több mint 1 millió dolláros potokat mint a fő okot, amiért érdemes követni valakit.


A gond nem csak a tartalommal van. A hozzáférhetőséggel is probléma van
 

Egy másik ismert játékos, Max Silver a PokerGO platformot bírálta, amit azzal vádolt, hogy fizetős hozzáférésével „elásta az új pókerboom esélyét”. Egyetért, hogy a platform minőségi tartalmat készít, de ha senki nem látja azt, hasztalan.

Annak ellenére, hogy számos videót kínál YouTube-on ingyen, a legjobb tartalom gyakran paywallel védett – és így csak a keménymag jelentős részéhez jut el. Pontosan a potenciálisan új játékosok milliói maradnak ki, mert semmi sem szólítja meg őket.


Mit mondanak maguk a tartalomkészítők?
 

A Hustler Casino Live alapítója, Ryan Feldman, részben egyetért Iannottival: „Vannak hőseink, de nincs ESPN vagy nagyobb platform, hogy bemutassák őket a világnak. A pókernek van egy ellentmondásos megítélése, és sok híresség egyszerűen nem akarja a szerencsejátékos szerepét betölteni a képernyőn, vesztve a pénzt, és hasonlók. Gondolkodnunk kell, mit tehetünk ezzel.”


Hogyan kezdjünk neki?
 

Iannotti szerint egyértelmű a tervezet:

  • Kevesebb grafikon és több érzelem.
  • Kevesebb figyelem a győztesekre, több történet a vereségről, reményről és drámáról.
  • És főként: hagyjuk el, hogy hogyan kell játszani – kezdjük el bemutatni, miért érdemes.
     

A póker újra kulturális jelenséggé válhat. De meg kell tanulnia történeteket mesélni. Meg kell értenie, hogy nem elég all-int mutatni – be kell mutatni, mi mindent tett ebbe valaki bele. És talán valahol a Netflix archívumában már ott van egy forgatókönyv, amelyben ideális esetben valaki, mint Anya Taylor-Joy, ül a zöld asztal mögött, szemében tűz, arcán pókermaszk... és éppen ebben a pillanatban kezdődhet egy új boom.

 

Forrás: X, CardsChat, Netflix, YouTube, PokerNews