„A legnagyobb hiba azt hinni, hogy már mindent megértettél,” mondja Katchalov rögtön a Chasing Poker Greatness sorozat elején. Szerinte éppen a túlzott magabiztosság vezette karrierje legnehezebb időszakához. Amikor 2011-ben a világ legjobb játékosává vált, azt hitte, hogy már nem kell erőlködnie és javulnia. A póker azonban az ilyen ellazultságot gyorsabban bünteti, mint bármi más.
Mikor kell eltérni az ideáltól
Nézete a játék fejlődéséről kompromisszummentes. Bár a szimulátorok kora technikailag javította a játékosokat, veszélyes illúziót is teremtett, hogy létezik „helyes módja” a pókernek. Katchalov szerint ez pontosan a valósággal ellentétes. Az igazi edge akkor jön létre, amikor a játékos megérti, mikor kell eltérni az ideáltól.
„Ha mindenki érti, mit csinálsz, nincs előnyöd,” állítja. Ezért mindig csodálta azokat a játékosokat, akik nem féltek „hülyének” tűnni – mint Gus Hansen, Vanessa Selbst, Dan „Jungleman” Cates vagy Tom Dwan. Ők hajlandóak voltak kockáztatni a hírnevüket a hosszú távú nyereségért. Nem azért, mert nem értették a játékot, hanem éppen azért, mert túl jól értették.
Tovább a pókeren túl
Miután elhagyta a profi pókert, Katchalov a vállalkozás és e-sport világába vetette magát. Ott döbbent rá igazán, mennyire hasonlóak ezek a világok. Állandó bizonytalanság, kiszámíthatatlan problémák, a gyors alkalmazkodás szükségessége. „Nem az a lényeg, mennyire jól tervezel. Az dönt, hogyan kezeled a megtervezhetetlen dolgokat.”
Ma már más célokkal tér vissza a pókerhez. Nem akar újra dominálni a high rollerekben. Azt szeretné, ha a játék fennmaradna. Figyelmeztet a profi és a rekreációs játékosok közötti veszélyesen növekvő szakadékra, ami rombolja az ökoszisztémát. Szerinte a pókernek több szórakozásra, több változatosságra, több érzelemre van szüksége – kevesebb steril tökéletességre. „Ha a rekreációs játékosnak nincs esélye nyerni, nem jön vissza,” mondja nyíltan. Éppen ezért vonzzák a bomb pots, side betek és kísérleti játékmenetek, amelyek megzavarják a játék megoldhatóságát. Nem azért vannak itt, hogy a profiknak segítsenek, hanem hogy visszahozzák a feszültséget és kiszámíthatatlanságot a játékba.
Katchalov nem hisz a régi idők visszatérésében, de hisz az evolúcióban. Szerinte a pókernek újra meg kell találnia az egyensúlyt a tudás és a káosz, a számítás és az emberség között. Ha nem sikerül, csak egy szűk elit kör számára marad meg. „A pókernek a gondolkodás párharcának kell lennie, nem a szoftverek versenyének,” zárja. Ebben a hitvallásban rejlik valódi üzenete – nem a címekben, hanem abban a megértésben, hogy miért működik ez a játék. És mikor szűnik meg működni.
Több a Chasing Poker Greatness sorozatból
David Singleton: A baleset kerekesszékbe kényszerítette, de a póker új esélyt adott neki
Justin Saliba - Miért van néha szükség arra, hogy dobjunk királyokat a győzelemért
Dr. Lara Eisenberg – Hogyan lett az orvosnőből WSOP bajnok
Stephen Baker: A legtöbb játékos tudja, mit kellene tennie – de nem teszik meg
Jared Alderman: A gondolkodásmód, amely megváltoztatja azt, ahogyan nyerünk a pókeren
Források – Podcast Chasing Poker Greatness, Flickr/PSLive, FB/Katchalov
