Game theory kontra globális tilt
Liv Boeree számára a póker sosem csupán kártyajáték volt. Mindig is abban volt igazán erős, hogy átlátta a rendszerek működését – legyen szó reakciókról, ösztönzőkről vagy stratégiákról. Pontosan ezt alkalmazza ma is, amikor a mesterséges intelligencia fejlődésének dinamikáját elemzi. Maga is gyakran mondja: a világ kezd egy high stakes tornához hasonlítani, ahol mindenki próbál lépést tartani. De ha senki nem áll meg, a végén mindenki veszít.
A TED-előadásában (The Dark Side of Competition in AI) az AI-fejlesztést egy megállíthatatlan gyorsulási versenyhez hasonlítja. Technológiai cégek, országok, kutatócsoportok – mind az élre akarnak törni. Ha valaki a biztonság kedvéért lassítana, azonnal lemarad. Akárcsak az asztalnál, ahol senki sem akar ingyen kört engedni az ellenfélnek.
„Ez olyan, mintha mindenki 4-bet or fold üzemmódban játszana – csak nincs nyertes, a végén globális összeomlás vár ránk.” Boeree egyik kulcsfogalma a Moloch-hatás: olyan rendszer, amelyben mindenki önmagáért játszik, de végül mindenki ráfarag. Ahogy a pókernél sincs nyertese annak, ha mindenki indokolatlanul 3-betel, csak mert ezt kívánja meg a metagame – a vége teljesen szétrombolja a játékot.
A pókerasztaltól a mikrofonig
Az utóbbi években már ritkán láthatjuk WSOP-eventeken. Kivételt jelentett a tavalyi WSOP Paradise a Bahamákon, ahol Boeree egy igazi tündérmesébe illő visszatérést mutatott: a Super Main Eventben a 4. helyen végzett, 2.800.000$-os nyereménnyel.
A pókerasztalok helyett ma inkább TEDx-előadóként találkozhatunk vele, illetve a saját YouTube-csatornáján, a Win-Win-en, ahol agytornás deep run várja a nézőt: tudósokat, filozófusokat, biztonsági szakértőket hív meg beszélgetni – olyan témákról, mint a valóság szimulációja, társadalmi dilemmák vagy épp ösztönző rendszerek. Liv ebben a közegben sem akadémikusan beszél – hanem úgy, mint egy igazi poker pro: döntési helyzetekről, kockázatról, optimalizálásról, amit mindenki megért, aki valaha ült már asztalnál.
Pokeres szemlélet a való világban
A pókervilágban a GTO – Game Theory Optimal – stratégia célja, hogy ne lehessen exploitálni: ha tökéletesen játszod, maximum csak kiegyenlítenek, de nem verhetnek meg. Boeree azonban rámutat, hogy a valóságban ez már nem elég.
Az AI-fejlesztés olyan, mint egy hiperszintű, agresszív cash game – csak épp nincsenek dealerek. Mindenki az edge-re hajt, mindenki próbálja kontrollálni az ütemet. De senki nem tudja, mi történik a turn-ön – és mi jöhet riveren. „Ez nem heads-up egyetlen ellenféllel. Ez egy 8-way multiway pot, ahol senki nem tudja, ki ül pozícióban, és ki tartja a nutsot.” A legnagyobb ellenfél? Nem egy játékos, nem egy vállalat: hanem maga Moloch – a rendszer, amely nem szándékosan jött létre, de mindenkit egy kollektív, öntudatlan all-inbe hajszol.
Amikor már nem elég a verseny
Liv Boeree szerint nem minden játszma nyerhető meg – és nem minden csak arról szól, ki tud nagyobb stackkel, jobb blöff időzítéssel asztalhoz ülni. Néha az is tét, hogy egyáltalán legyen mivel játszani. Egy olyan világ, ahol az AI fék nélkül száguld, olyan, mint egy asztal dealer és szabályok nélkül. És éppen ezért van szükség olyan hangokra, akik tényleg értik a játékot.
Boeree ugyanis azt mutatja meg nekünk: a póker több, mint kártyák – ez gondolkodásmód. Ez a szemlélet segít megérteni azt is, hol hibázunk akkor is, amikor éppen nem kaszinóban vagyunk. A póker megtanított a döntéshozatal, a logika és a nyomás kezelésének művészetére; most itt az ideje, hogy ezeket a leckéket az asztalon kívül is hasznosítsuk. Nem minden partit kell megnyerni – van, amin muszáj változtatni.
Források: YouTube, PokerNews, Ted, Instagram