A WSOP történeleme: 1977 – A 10-2 csodája megismétlődik

A „Bagoly” fellépése és a rekordok megdöntése

Az 1977-es év nemcsak arany karkötőkért folytatott küzdelmeket hozott, hanem a legfiatalabb győztes címéért vívott harcot is. Rögtön a sorozat elején feltűnt egy név, amely évtizedekig visszhangzott a póker világában. Bobby Baldwin, akit „The Owl”-ként ismertek, két nap alatt két eseményt is megnyert egymás után. Először legyőzte a legendás Billy Baxtert a 10.000$ 2-7 Draw-ban, majd dominált az 5.000$ Seven-Card Stud-ban. Baldwin, akkor mindössze 27 éves fiatalember, a legfiatalabb karkötő birtokosa lett a történelemben; rekordja azonban csak nyolc napig tartott.

A felfordulást követően Jeff Sandow következett, aki hihetetlen 23 évesen nyerte meg a 500$ Limit Seven Card Stud eseményt. Ez világosan bizonyította, hogy a póker egy új, ambiciózus játékos generációt kezdett vonzani, akik nem féltek a régi motorosoktól.

Sandow rekordja végül évtizedekig kitartott, és csak Daniel Negreanu tudta megdönteni első győzelmével 1998-ban.

Történelmi pillanat, amikor a hölgyek meghódították a Horseshoe-t

Az 1977-es év egyik legfascinánsabb története Eric Drache versenyigazgató bátor kísérlete volt. Elhatározta, hogy beilleszti a programba az első olyan versenyt, amely kizárólag nőknek szól – a 100$ Ladies Seven Card Stud. A szervezők titokban reménykedtek a tisztességes részvételben, de a valóság meghökkentette őket. Az asztalokhoz 93 nő ült le, ami akkoriban abszolút rekordot jelentett a WSOP egy eseményén résztvevők számában.

Történelemformáló első bajnokként Jackie McDaniel lett, aki győzelmi karkötőt és 5.580$ nyereményt vitt haza. Ez a pillanat örökre megváltoztatta az íratlan szabályokat, és a póker megszűnt kizárólag férfi területnek lenni.

A címvédéshez vezető út

Amikor elindult a Main Event, minden szem Doyle Brunsonra szegeződött. A hivatalban lévő bajnok a közönség kedvence és a fogadók egyértelmű favoritja volt. Csak Johnny Mossnak sikerült eddig megvédenie a címét a korai WSOP-ban, és akkor is sokkal kisebb versenytársakkal szemben. Az 1977-es Main Event 10.000$ nevezési díjával rekordszámú, 34 játékos nevezett be, ami 340.000$ nyereményalapot hozott létre. Ez akkoriban lélegzetelállító összeg volt, és csak egy játékos vihette haza.

Brunson útja nem volt könnyű, de a döntő pillanat a harmadik játék napon érkezett el. Doyle, a maga agresszív stílusánál maradva, nem félt suited connectorokat játszani, ami abban az időben nem volt szokásos. Egy hatalmas potban egyszerre ejtette ki Buck Buchanant és Ed Whitedet, amikor heteseket talált el, és az út a döntőbe szabad lett.

A döntő asztalhoz Sailor Roberts is bejutott, aki 1975-ben nyerte meg a Main Eventet, és Doyle-lal és Amarillo Slime-mal együtt alkotta a legendás texasi triót. A két barát párharca azonban nem valósult meg, és ehelyett egy epikus heads-up következett a két generáció között.

A tapasztal legenda ellen Gary „Bones” Berland állt, egy lenyűgöző fiatalember, aki a póker miatt hagyta ott az egyetemet, és Las Vegasban váltakozva dealer és játékosként dolgozott. Berland már megszerezte első karkötőjét, amikor a 500$ Limit Razz versenyen rajtolt a tornán. Briliáns formáját a Main Eventbe is átmentette, és heads-up-ba jutva még chipleader is volt. Brunson azonban megtartotta a hidegvérét, megfelelő pillanatban megduplázta készletét, és átvette a kezdeményezést.

A legendás 10-2 kéz

Ezután jött egy kéz, amelyet ma már minden kezdő pókerjátékos ismer. Doyle Brunson T s 2 h kártyákat kapott, míg Gary Berland 8 h 5 c-t tartott. Az osztó az asztalra terítette a T c 8 d 5 h flopot. Berland két párt alakított ki, Brunsoné volt a legmagasabb pár. Ebben a pillanatban Berlandnak kiváló esélye volt megváltoztatni az asztalon lévő zsetonok arányát. Paradox módon mindkét játékos checkelt, Berland passzív várakozása és Brunson helyes óvatossága miatt.

A turnön a 2 d jött. A kártya látszólag semmi változást nem hozott, de valójában mindent felforgatott. Brunson két jobb párja alakult ki, és esélyt kapott a torna lezárására. Amikor Doyle tétet tett, Berland a győztes kéz érzésével azonnal all-in-t mondott. Brunson habozás nélkül doroválta.

Abban a pillanatban a teremben tűt ejthettünk volna. Gary Berlandnak nyolcasra vagy ötösre volt szüksége a riveren, hogy túlélje. Ehelyett az osztó egy T h-t fordított. A Horseshoe elégedetten robbant fel. Doyle Brunson full house-t alkotott, és másodszor is megnyerte a világkupát pontosan ugyanazzal a kézzel. A 10-2 kombináció aznap óta „Texas Dolly” néven ismert.

Egy örökség, amely ma is él

Gary Berland ezt a pillanatot még órákig „emésztette” a verseny után. Bár briliáns matematikus volt és tragikusan rövid karrierje során öt karkötőt szerzett, a világbajnoki cím elmaradt tőle. Ehhez hozzájárult az is, hogy csak tíz évvel később, egy ritka vérbetegségben halt meg 37 évesen, így nem kapott több időt, hogy abszolút legendává válhasson.

Doyle Brunson egy részét a 340.000$ nyereményének látomásos módon használta fel. A pénz egy részét könyvének kiadásához fektette, amelyet ma „Super System”-ként ismerünk. A könyv eredetileg „Hogyan kerestem több mint 1.000.000$ a pókerrel” címmel jelent meg, és a póker stratégia bibliájává vált, amely megváltoztatta a pókert a szerencsejátékból tudománnyá.

Az 1977-es év nemcsak két véletlen kártyáról szólt. Ez volt az az év, amikor a póker megkapta első modern tananyagát, első női hőseit és egy legendát, amely meghaladta a valószínűség törvényeit.

További WSOP történelem

A WSOP története: 1976 - Texas Dolly első diadala és a legendás 10-2 kéz születése

A WSOP története: 1975 – A „Tengerész” diadala, titkos megállapodás és az arany karkötők korszaka

A WSOP története: 1974 – Johnny Moss visszatérése a trónra és az ikonikus karkötők születése

A WSOP története: 1973 – Puggy Pearson diadala és a televíziós korszak kezdete

A WSOP története: 1972 – Amarillo Slim ellentmondásos győzelme

A WSOP története: 1971 – Az első freezeout versenyek

A WSOP története: 1970 - Az első bajnok szavazással választva

Források: WSOP, Wikipedia, GGpoker, PokerListings