SPADEPOKER>POKER NEWS> 8 eset, amikor nem kell feltétlenül callolnunk

8 eset, amikor nem kell feltétlenül callolnunk

Minden pókeres volt már olyan szituációban, amikor egyszerűen „muszáj“ volt callolnia. A póker a lehetőségek játéka, és ezért amikor azt érzitek muszáj callolnotok, akkor álljatok meg egy pillanatra és értékeljétek át még egyszer a szituációt.

Legyél MTT vagy cash game játékos, biztosan találkoztál már azzal a szituációval, amikor valaki azt mondta „Muszáj volt callolnom!”. Főleg a gyengébb játékosok használják ezt kifogásként, amikor pénzt buknak. De az az igazság, hogy sosem muszáj callolnotok. Mindig ott a fold vagy a raise lehetősége is.

Nagyszerű dolog, ha van választási lehetőségünk, de okosan kihasználni azt már egy bizonyos tudást igényel. Nemrég 3 olyan szituációval foglalkoztunk, amikor át kellene értékelnetek a gyors fold melletti döntéseteket és most a változatosság kedvéért megnézünk 8 olyan szituációt, amikor ellen kellene állnotok a kísértésnek, hogy calloljatok és megfontolni más opciókat is.

1. Tudjátok, hogy az ellenfél blöfföl

A floppon csak mi vagyunk és a crazy loose ellenfelünk, aki pozícióból emel egy erőset a checkünk után. Ugyan nincs erős kezetek, de tudjátok, hogy csak lopni akar, ezért nem akartok foldolni. Igen, itt csábító lehet a call, mert még mindig jönni fog két lap, amelyből legalább az egyik eltalálhat minket, vagy esetleg egy bettel elvihetitek a potot egy nagyobb emeléssel a turnen. Igen van rá lehetőségünk…

De nem kell minden leosztást megnyerni, amibe beszállunk. Nem szégyen foldolni. Főleg egy crazy loose játékos ellen sokkal jobban megéri kivárni, amíg egy erős kezet kapunk, vagy legalább azt, hogy pozíciónk legyen az ilyen játékosra. Nem kell csak azért callolnotok, mert biztosak vagytok benne, hogy blöfföl.

2. Hosszú idő után végre egy jó handet kaptok

Már több órája ülünk egy cash game asztalnál és eddig csupa szemét lap érkezett, és amikor valamivel neki is indulhatunk a játéknak, akkor a flop teljesen mellé trafál minket. A hosszúságos várakozás után végre AsJh érkezik, és azt mondjuk „Hurrá, végre egy jó kéz, csapjunk bele!”. De az UTG játékos 12$-ra nyit, amit a következő ellenfél 3-betel 35$-ig és az előttünk ülő játékos callol.

Ilyenkor azt gondoljátok „Végre hosszú idő után jó lapjaim vannak, ráadásul és vagyok a BTN, ezt muszáj callolnom”. Nem, nem muszáj. A türelem rózsát terem és ez duplán érvényes a pókerben. Nem számít milyen sokáig nem volt jó handetek, ebben a szituációban szinte mindig hátrébb leszünk. Ennyi ellenfélnél már valószínű, hogy az egyiknél minimum egy erősebb ász kombináció van. És őszintén mit csinálnátok, ha a floppon eltalálna titeket egy ász? Több mint valószínű, hogy nem tudnánk foldolni.

3. Védeni kell a vakotokat

A 2$/5$ CG-n mink vagyunk a BB és mindenki dob a BTN-ig, aki 15$-ra nyit. A SB dob, így mi jövünk. A kezetekben Qs6d lapul. És most pedig kezdődik: „Biztosan csak vakot lop. Nem engedhetem, hogy olyan egyszerűen kiűzzön. Ráadásul ez csak egy újabb 10$, muszáj callolnom”. Nem muszáj, és nem is kellene egyenlítenetek. A kezetekben trash van, amivel nem lesz semmilyen húzónk sem és ráadásul egész végig pozíción kívül fogunk játszani. Jobb lesz, ha ilyenkor mindjárt foldoltok, megmenthetitek ezzel magatokat a felesleges problémáktól.

4. Calloltatok egy raiset, de aztán re-raisel kerültök szemben

Az UTG-n ülő játékos nyit 10$-ra és mi MP-ből callolunk AhTh-val. De a tight játékos a CO-n 3-betel 40$-ra, és kb. hasonló stack van előtte is, mint előttünk (200$). Mindenki dobott az első emelőt is beleértve és jönnek is a gondolatok: „10$-t már belefektettem, szolid kezem van, ezt egyszerűen callolnom kell!”. De álljunk csak meg egy pillanatra és gondoljátok újra.

Ne feledjétek, hogy milyen ellenfél ellen vagytok játékban, és hogy pozíciója is van ránk. Igen, az ATs egy átlagon felüli kombináció és az eredeti agresszor ellen lenne értelme a callnak. De most pozíción kívül nézünk szemben egy ellenféllel, aki valószínűleg dominál minket. Természetesen lehet, hogy csak squeezel, de amíg nincs elegendő információnk az ellenfélről, addig az ilyen esetek többségében dominálva leszünk.

5. Check-rasiel szembesültök

A BTN-n ültök és TsTc párral eljutottatok a riverig a board pedig As9c4d9s8c. Preflop a 10$-os openre 3 callt kaptunk, a 25$-os c-betet a floppon már csak egy játékos egyenlítette. A turnen50$-t kértünk, amit az ellenfél ismét kifizet, de a riveren az ellenfél meglep minket és a 75$-os emelésünkre 225$-os check-raisel reagál. Már csak 150$ van előttünk, így ebben a szituációban vagy mindent viszünk, vagy elbukjuk a teljes stackünket.

Lehet, hogy azt gondoljátok, hogy még mindig elég jó kezetek van ahhoz, hogy calloljátok ezt a check-raiset. De nincs. Szinte teljesen biztosan dobnotok kellene ebben a szituációban. Lehet, hogy éppen most tudatosítjátok, hogy a riveren már nem is kellett volna betelnünk – hiszen mivel callolna ismét az ellenfelünk? De sajnos beteltetek, az ellenfél raiselt és most dobnotok kell. Spóroljátok meg a pénzeteket.

6. SB vagytok egy limpelt potban

Három játékos limpelt 2$-al, mi pedig SB-n ülünk, Js2c szemét lapokkal a kezünkben. Természetesen már az jár az eszetekben, hogy: „Ezt muszáj callolnom! Hiszen nagyszerű implied oddsom van! Mindig eltalálhat engem a flop! Hiszen csak 1 dollárról van szó!” és sok hasonló. Nem, nem muszáj callolnotok, sőt a dobás lenne a jobb megoldás. Igaz, hogy csak 1 dollárt kell befektetnetek a 9$-os potba és igen, ha a floppra JJ2 érkezne, akkor azt biztosan megnyernénk.

De ennek ellenére ez a kéz nem ér meg 1 dollárt sem. Nagyon minimális az esélye annak, hogy egy olyan floppot kapjatok, és ha még valamilyen csoda folytán mégis lejönne, akkor sem nyernétek vele sokat. Milyen handje kellene, hogy legyen az ellenfélnek, hogy nagy játszmába induljon ellenünk? Igen mindig találhatunk okot a callra (nem akarjátok, hogy tight imagetek legyen, szeretnétek, ha a játék lazább lenne ilyen limpelt potokkal stb.), de ennek a szituációnak több a negatívuma, mint a pozitívuma. Az az egy dollár is ér valamit, tartsátok meg magatoknak és ne induljatok szemét lapokkal a csatába.

7. BTN-n vagytok és több limp is volt előttetek

Hasonlóan, mint az előző helyzetben itt is ugyan arról beszélünk – nem kell callolnotok csak azért, mert előttetek majdnem mindenki úgy tett, még ha pozícióban vagytok sem. Ha trash handetek van, akkor nyugodtan dobhattok a BTN pozícióból is és 2$-t megspórolhattok. Természetesen a BTN-n a range-ünk nagyon széles, tehát tényleg csak a legrosszabb kombinációkról beszélünk, amiket a jó implied odds ellenére inkább dobnotok kellene.

8. Shorton vagytok és az all-inetek kisebb lenne, mint a hívás, amit egyenlítenetek kellene

Vegyünk egy szituációt, amikor 3-an jutottatok el a riverig. A potban 500$ van, az egyik ellenfél 300$-al betel, a másik dob, előttünk pedig az utolsó 100$-unk hever. Átlagos kezünk van, ami nagy valószínűséggel ki fog kapni, de a 6:1 odds jó ajánlat tűnik így callolni akartok.

Igen, így sokkal jobb ajánlatunk van, mintha a kellő 300$-t tudnánk callolni, de semmit sem változtat a dolgon, hogy minimum az esetek 15%-ában nyernetek kell. Az egyedüli dolog, amit ilyenkor vertek az a blöff, ezért gondoljatok csak bele – mennyi blöff van az ellenfeletek range-ében, amikor két ellenfélbe több mint fél potnyit betel? Ha ismeritek az ellenfelet és tudjátok, hogy a range nagy része blöffökből áll, akkor csak tessék. De ellenkező esetben inkább dobjatok, a jó odds ellenére nem muszáj callolni.

Egy szó, mint száz, ilyen szituációkban nem mindig kell automatikusan callolni. Vegyétek figyelembe az összes tényezőt és meglátjátok, hogy dobni, callolni, vagy raiselni kellene-e inkább. De az a lényeg, hogy sosem „muszáj” callolnotok. Próbáljátok kikapcsolni a fejetekben az automatát és minden szituációt individuálisan kezelni. Meg fogtok lepődni, hogy mennyire tágulni fog a látókörötök.